Jódallergia?

Létezik-e jódallergia?

Írta: Árvay Bálint

Nem kevés ember szerzi első benyomásait, tapasztalatait a jódról olyan formában, hogy CT (computer tomográfia) vizsgálat előtt jódtartalmú kontrasztanyagot adnak be nekik, jellemzően intravénásan, amitől aztán esetleg súlyos mellékhatások jelentkeznek náluk, s emiatt azt hiszik, jódallergiájuk van vagy az alakult ki ezáltal, így soha az életben nem szedhetnek már jódot.

Ez egy fontos kérdés és egyúttal igen gyakori tévhit, muszáj róla kicsit részletesebben beszélni.

Miért adnak kontrasztanyagot radiológiai vizsgálat előtt?

Ezeket az anyagokat az elnyelt röntgensugár mennyiségének növelése vagy csökkentése érdekében alkalmazzák, hogy az elkészült felvételek kiértékelhetőségét javítsák. Fontos tudni, hogy ezeknek csak egy része jódtartalmú (pl. Iodamide, Iopamiro stb.), és azon belül is még vannak további alkategóriák, hogy az adott vegyület inkább lipofil („zsírszerető”, zsíroldékony) vagy hidrofil (vízoldékony), ez utóbbin belül pedig megkülönböztetnek ionos és nem ionos formákat.

Az ionos változatok vizes oldatban pozitív és negatív ionra disszociálnak (válnak szét), míg a nem-ionosak nem bomlanak fel. A súlyos mellékhatások főleg az ionos változatokkal merülnek fel, de pl. a nem-ionos kontrasztanyag adásánál is előfordulhat halálos szövődmény. Huh...!

Nézzük meg közelebbről ezeket az anyagokat, s az összefüggést a jódpótlással, hogy akkor most szabad-e ilyen esetben jódot szedni vagy sem, s ha igen, milyet.

A kontrasztanyagok növelik a vizsgálat során nyert felvételek információtartalmát, kiértékelhetőségét, de alkalmazásuk korántsem veszélytelen

Szervetlen vagy szerves jód?

Kezdjük ott, hogy jódpótlásra a szervetlen, nem radioaktív formák alkalmasak (ld. Jód ABC), olyan készítmények, melyek a jódot jodid illetve elemi jód formákban tartalmazzák. Ilyen pl. a Lugol-oldat, amely lényegében kálium-jodid vizes oldatában feloldott elemi jód, és mint jódpótlásra alkalmas koncentrált készítmény 1829 óta létezik és bizonyít.

Érdekessége, hogy ha keményítőt keverünk hozzá, akár nagy hígítás után is, a vörösesbarna helyett sötétkék színűvé válik az oldat. De ez nem jelenti azt, hogy a jód szervessé vált volna közben! A Jód ABC részletezi, hogy mi történik ilyenkor, elég, ha most annyit megjegyzünk, hogy a szerves keményítőmolekula és a szervetlen jód (pontosan: trijodid ion) összekeverésével a jód még nem válik szervessé, és ez nagyon is jól van így!

A szerves jódvegyületek, mint amilyenek pl. a fent említett kontrasztanyagok is, bonyolult felépítésű széntartalmú molekulák, és a jódatomot ún. kovalens kötésben tartalmazzák. Ahányfajta vegyület, ahányféle összetett molekulastruktúra (melynek része - kötött állapotban - a jódatom is), annyiféle viselkedés, annyiféle funkció.

Szervetlen és szerves jód: ez előbbit mint építőkockát képzelhetjük el, amelyből (és más egyéb elemekből) ez utóbbiak, különböző építmények jöhetnek létre, akár természetes módon pl. testünkben, akár mesterségesen. Ahány forma, annyiféle viselkedés jellemzi őket. (Pajzsmirigyhormonok is ide tartoznak.) Nem lehet az egyes alakzatokat egy kalap alá venni, a szervetlen jóddal pedig végképp nem szabad őket összekeverni.

Az egyes molekulák működése, a szervezetünkben kifejtett programjuk nem mindig kívánatos. Mert míg pl. a pajzsmirigyhormonok (ezek is szerves jódvegyületek) nélkülözhetetlenek az élethez, bizonyos, molekulaszerkezetükben jódot is tartalmazó szerves jódvegyületek mérgezőek számunkra. De ilyenkor nem a jódot mint atomot kell okolni ezért, hanem a hatást maga a molekula fejti ki, annak kémiai szerkezetéből adódó viselkedés miatt! Ahogy pl. pollenallergia miatt sem a nitrogén atomot okoljuk, mert bár benne van az allergiát kiváltó fehérjemolekulában, mégsem önmagában az okozza a reakciót!

A jódtartalmú kontrasztanyagokat, amik jódatomokat is tartalmazó bonyolult szerves vegyületek, nem szabad egy kalap alá venni a szervetlen jóddal! Ha a periódusos rendszer elemeit - köztük a jódot vagy akár jodid iont - építőkockáknak vesszük, akkor ezekre az összetett szerves vegyületekre már mint ilyen kockákból felépült bonyolult alakzatokra, építményekre kell, hogy tekintsünk. Ahány ilyen alakzat, annyiféle bonyolult működés, annyiféle végrehajtott program! Bizonyos ilyen alakzatok pedig komoly károkat is tudnak tenni a szervezetünkben.

Jód-tartalmú szerves kontrasztanyagok. Láthatjuk, hogy hiába vannak bennük jódatomok, ezek már bonyolult struktúrájú alakzatok, nem pedig építőkockák, vagyis nem szabad őket összemosni a szervetlen jóddal!

Kontrasztanyagok lehetséges mellékhatásai

A kontrasztanyagok alkalmazása során például felléphet vesekárosodás, amikor az adott vegyület vagy direkt toxikus hatást fejti ki a vesékben lévő tubulussejtekre, vagy tartós érösszehúzódást okozva károsítja a vesék vérellátását. A kontrasztanyag indukálta nephropatia a kórházakban kialakult akut veseelégtelenség 3. leggyakoribb oka. A vizsgálat rövid időn (5-7 nap) belüli megismétlése jelentősen fokozza a toxicitást.

Kontrasztanyagok adása előtt a kezelőorvosnak kiterjedt vizsgálatokat kell(ene) végeztetnie, hogy felmérje az adott páciensnél az ilyen anyagok adásának rizikóját, s azt összehasonlítsa az alkalmazásukkal nyert többletinformáció értékével. (A kontrasztanyagok növelik a felvételek információtartalmát.)

Emellett olyan mellékhatások is előfordulhatnak a kontrasztanyagok adása után, mint pl.

  • verejtékezés

  • szájszárazság

  • köhögés, a hörgők görcsös szűkülete

  • vérnyomásesés, szívritmus változásai

  • remegés

  • anaphylaxia

Egyáltalán nem veszélytelen anyagok ezek tehát, de emiatt nem a jód a hibás! A bárium mellett sajnos gyakran a jódatomra mint alapanyagra esik a választás ezeknek a bonyolult vegyületeknek a megkomponálása során, mert ezek nagy méretű atomok, s mint olyan hatékonyan nyelik el a sugárzást…

Ez okozza az egész félreértést a „jódallergia” kapcsán.

Konklúzió

Szóval ha valakinek allergiás tünetei voltak CT vizsgálatnál kapott szervesjód-tartalmú kontrasztanyagtól, vagy akár kagylóevés után (melyben egy fehérje az allergén, nem pedig a szervetlen jód!), vagy esetleg radiojódos kezelésen (RAI) esett át és nagyon megszenvedte, egyáltalán nem jelenti azt, hogy a szervetlen, nem radioaktív jód is ilyen tüneteket okoz majd nála!

Különböző anyagokról beszélünk!

A jódra (jodid ion, elemi jód) nem is lehet valaki allergiás, mert esszenciális nyomelemről van szó, ami nélkülözhetetlen az élethez! És az életre nem lehet valaki allergiás… :) Ugyanígy pl. az oxigén is nélkülözhetetlen az élethez, meg a többi, szervezetünk által használt ásványi anyag és nyomelem, ezekre sem lehet valaki allergiás. Persze az ezeket az atomokat tartalmazó, bonyolult szerves vegyületekre már igen…

De jódtartalmú kontrasztanyagokra adott allergiás reakció alapján "jódallergiát" megállapítani legalább akkora tévedés, mintha valaki pl. a parlagfű pollenjére, az abban lévő (nitrogéntartalmú) fehérjére lenne érzékeny, és ez alapján azt gondolná, hogy a nitrogénre allergiás.

Utószó

Jódallergia mint olyan tehát nem létezik.

De mi a helyzet akkor, ha valaki mégis heves reakciókat produkál pl. Lugol-oldattal (szervetlen jód) végzett jódpótlás során, annak elején? Nos, mivel kb. 70 éve tűzzel-vassal tiltják tőlünk az értelmes jódadagokat (ld. Jód ABC ill. Dr. Abraham: Farkast kiáltottak?), így előfordulhat, hogy bizonyos embereknél olyan kisiklások keletkeztek a szervezetben, ami megnehezítik vagy akár meg is akadályozzák a jód újbóli bevezetését.

A pajzsmirigyben kialakuló forró göbök esetén - melyek egyébként legtöbbször magának a hosszú időn át fennálló, markáns jódhiánynak a következményei, ugyanis az a tireociták TSH receptorain mutációt okoz - TILOS jódot szedni, ezt abszolút kontraindikáció. (További ellenjavallatokat ld. Jód ABC.)

Vannak olyan esetek is, amikor ilyen súlyos elváltozások nem állnak fenn, mégis heves reakciók jelentkeznek a milligrammos jódadagok hatására. Ezek lehetnek egyrészt a jódellenes toxikus anyagok ürülése miatt, de az is előfordulhat, hogy ún. die-off (mikrobaelhalásos) tünetről van szó, mivel a jód által felturbózott immunrendszer nekiállt takarítani a szervezetben…

A méregtelenítési útvonalak (máj, epe, bélrendszer, nyirokrendszer) támogatása ilyenkor elsődleges fontosságú. Legjobb, ha felkeresünk egy jódpótlásban is jártas, holisztikus szemléletű hozzáértő szakembert, aki személyre szabott terápiás terv kidolgozásával tud majd segíteni a jód újbóli bevezetésén.

További információk a Jódpótlás tudományos alapokon csoportban érhetők el